<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Nő a tét!</provider_name><provider_url>https://noatet.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Kriszta</author_name><author_url>https://noatet.cafeblog.hu/author/krisztina-kereszturitothfacebook-com/</author_url><title>De nem mindig!</title><html>&lt;p&gt;A férjem szerint, képes vagyok arra a varázslatra, hogy a kezemben hallá változzanak a tárgyak. Értsd, kiugranak a kezemből. :)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;És tényleg! Különösen főzés közben jön elő ez a rejtett képességem. Valójában már anyukám is felfigyelt erre, de ő nem ilyen cizelláltan adta tudtomra.  &quot;Hogy lehet valaki ennyire ügyetlen?&quot; Már korábban írtam arról, hogyan adunk át a gyerekeinknek akaratlanul is olyan üzeneteket, amelyekkel befolyásolhatjuk az önmagukról alkotott képet.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Anyám szuper háziasszony volt. Gyors, precíz, praktikus stb. Én más karakter vagyok, és most már értem, hogy mennyire kiboríthattam őt a szerencsétlenkedésemmel. Bármennyire is szeretett, időnként nem tudott egy-egy megjegyzést nem kimondani. Egy idő után tökéletesen meg voltam győződve arról, hogy a főzés, a háztartás nem az én terepem. Úgy gondoltam, nekem más az utam.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;De enni, és különleges dolgokat megkóstolni mindig szerettem. Aztán a sors mellém sodort két olyan barátnőt, akik zseniálisan főznek, és minden megváltozott...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nagyon szeretek főzni és sütni. A visszajelzések szerint, nem is vagyok tehetségtelen. :)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Amellett, hogy megértem anyám reakcióit, ma már így kommentálom magamban a halas sztorikat:&lt;/p&gt;
&lt;ul&gt;
&lt;li&gt;Meglehet, hogy kiesnek a kezemből a tárgyak, de NEM MINDIG!&lt;/li&gt;
&lt;li&gt;Meglehet, hogy elrontok dolgokat, de NEM MINDIG!&lt;/li&gt;
&lt;/ul&gt;
&lt;p&gt;Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mostantól egy Buddha nyugalmával reagálok, ha leesik egy mézzel teli üveg, vagy kiömlik az olaj. Ó, nem! :)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ez a személyes történet jó példa arra, hogy ha felismerjük, és beazonosítjuk a szüleinktől kapott visszajelzéseket, akkor van esély a változtatásra. A korábban belénk ültetett esetleges negatív mondatokat lehetőségünk van újra fogalmazni, átalakítani.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Tegyetek egy próbát! Keressetek egy olyan mondatot a gyerekkorotokból, amit gyakran hallottatok, és nem feltétlenül dicséret volt. (Hangsúlyozom ezeket az esetek többségében nem szánt szándékkal mondogatták.)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Próbáljátok átfogalmazni ezt a mondatot a következőképpen:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Meglehet, hogy.... vagyok, de nem mindig!&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>