<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Nő a tét!</provider_name><provider_url>https://noatet.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Kriszta</author_name><author_url>https://noatet.cafeblog.hu/author/krisztina-kereszturitothfacebook-com/</author_url><title>A varázskérdés</title><html>&lt;p&gt;Létezik egy zseniális kérdés, amit érdemes bizonyos szituációkban feltenni magunknak. Sőt, nem csak feltenni, de leginkább megválaszolni. A helyszín egy családi ebéd, vasárnap. Többszörös szülinapi köszöntésekkel, sok-sok vendéggel. Nagyon szeretem ezeket az alkalmakat, és igyekszem mindig valamilyen különlegességgel is szolgálni, az ebédet illetően. Ehhez valami miatt eltántoríthatatlanul ragaszkodom. Pedig pontosan tudom, hogy a családom nagy része a klasszikus magyar konyhát kedveli, de azért én rendszeresen bepróbálkozom. Azért  vannak, akik örülnek ennek, különben már régen feladtam volna. :) Az új receptet levadásztam, hozzávalókat beszereztem. Mindenkit felcsigáztam, hogy most valami zseniális finomságot kóstolhat a júliusi forróságban. A neve: zöld gazpacho. (zöld színű zöldségekből álló hideg leves) A zöld színű levesek mestere vagyok, így ezen már senkinek nem szaladt fel a szemöldöke. De az íze valami elképesztően keserű lett.  Igen, az uborkát nem kóstoltam meg, mielőtt beletettem. :) Totális katasztrófa. Olyan nagyon szerettem volna időre,  valami nagyon különleges finomságot tálalni a meglehetősen éhes társaságnak. És ekkor jöhetett  a  varázskérdés:  &lt;strong&gt;Mi a legrosszabb, ami történhet?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;ul&gt;
&lt;li&gt;Nem eszünk levest.&lt;/li&gt;
&lt;li&gt;Később kezdjük az ebédet, és eszünk egy gyorsan összedobott paradicsomlevest.&lt;/li&gt;
&lt;li&gt;Esetleg egy-két ember megőrzi emlékezetében a gazpacho katasztrófát.&lt;/li&gt;
&lt;li&gt;Szomorú leszek egy kicsit, mert nem sikerült a szuper háziasszony érem megszerzése.&lt;/li&gt;
&lt;/ul&gt;
&lt;p&gt;Ennyi. De semmiképpen sem megy bárki, éhesen haza. Semmiképpen nem jelenti azt, hogy többé nem fogok próbálkozni. Semmiképpen nem leszek kevésbé szerethető. Ez az egyszerű kérdés segíthet a hétköznapi helyzeteket, amelyek első érzésre katasztrófának tűnnek, egy kissé más perspektívába helyezni. De most komolyan! Mi a legrosszabb, ami történhet?      &lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>