Egy egyetemista ügyfelem kérte, hogy beszélgessünk a jól működő párkapcsolatokról. Mitől jó, hol lehet elrontani? Bár meglepő lehet, hogy az alapok életkortól, és élethelyzettől szinte függetlenek. Az összetartozás érzése A “mi” fogalmát rendszeresen használják a beszélgetéseikben. A környezetük számára egyértelművé válik a két ember kapcsolata. A családjaiknak, a baráti körnek kölcsönösen  bemutatják a párjukat.  … Tovább »

Időnként mindenkinek a vállára leszáll egy-két varjú… Értsd, adódik olyan problémája, megoldandó feladata, nehéz élethelyzete, vagy egy-egy régóta  dédelgetett konfliktusa, ami miatt felébred hajnalban. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy a varjaink mekkorák, hányan vannak, és meddig maradnak a vállunkon! Persze van, aki képes az aktuális feladatait, konfliktusait, félelmeit mindig kezelni, és nem söpri a szőnyeg… Tovább »

Vajon létezik belső, lelki lomtalanítás? Tavasszal mindenhol a megújulásról lehet majd olvasni. Újítsd, meg az otthonod, a ruhatárad, a tested… De a lelki lomokról miért olyan baromi nehéz beszélni? Néhány éve költöznöm kellett, de úgy, hogy az előző lakásban használt holmikat nem vittem tovább, csak a legszükségesebbeket.  Tulajdonképpen az összes olyan tárgy maradt, helyhiány miatt,… Tovább »

Eljöhet az a pont egy kapcsolat történetében, amikor már nem. Hiába segítenek a barátok, a család, ők nem objektív szemlélői a kapcsolatnak. Mindannyian ilyen, vagy olyan mértékben  benne vannak  a szituációban. Amikor megoldási lehetőségeket ajánlanak (a legnagyobb jóindulattal!), akaratlanul is beleszövik a saját tapasztalataikat, a saját elvárásaikat, a saját egyéniségüket… Megoldás lehet egy külső, független… Tovább »

Amikor várandós lettem a kislányommal nagy izgalommal választottam ki számára a babakocsit. Ezt a csodálatos eszközt, amit korábban csak távolról csodáltam az utcán, vagy a barátnőim kezében. Talán az is fokozta a különlegességét, hogy tudtam ez nem az a tárgy, amit bármikor megszerezhetek magamnak. Ezt csak egy bizonyos életkorban, és élethelyzetben birtokolhatom. Persze nyilván járhatnék… Tovább »

Hányszor hallom ezt a választ! Igen, igaza van a pszichológusoknak, hogy magunkat a legkönnyebb becsapni! Olyan könnyű hinni, hogy én nem tehetek róla, nem én döntöttem, nem az én választásom, nem volt lehetőségem. Várni a “megmentőt”, aki majd leveszi rólam ezt terhet… (Talán, tényleg van néhány olyan szituáció, amikor én is azt gondolom, hogy olyan… Tovább »

Az előző bejegyzés után több visszajelzést is kaptam. Volt, aki azt írta, sajnálja, hogy ilyen rossz élményeim vannak. De volt, aki értékelte, hogy mertem írni a Karácsony ezen olvasatáról is. Félreértések elkerülése végett: én nagyon szeretem az évnek ezt az időszakát! A fényeket, az illatokat, a hangokat, a hangulatot, és a csendet, a várakozást, a díszítést,… Tovább »

Ezt a kifejezést egy barátom anyukájától hallottam néhány éve. Azóta figyelem ebből az aspektusból a Karácsonyt, és a hozzá vezető adventi időszakot. Olyan mennyiségben zúdulnak az elvárások, hogy ember legyen a talpán, aki nem csúszik el a címben említett irányba. Azt hiszem, mindenkiben él egy kép az ideális készülődésről, és ünnepről. Mindenki szeretné átélni a… Tovább »

  Tegnap rápillantottam egy karácsonyi készülődős listára, és kiderült, hogy már most (október végén) kemény lemaradásom van. 🙂 Tudom, tudom, még nagyon messze van, de eszembe jutott ennek kapcsán, hogy milyen  “Karácsonyi banánhéjak”  vannak.  És, hogy a rajtuk csúszkálás hová vezethet  egy-egy családban… A sorozatot kezdjük egy nagy klasszikussal: Milyen a szép Karácsonyfa? Nyilván mindenkinek… Tovább »

Létezik egy zseniális kérdés, amit érdemes bizonyos szituációkban feltenni magunknak. Sőt, nem csak feltenni, de leginkább megválaszolni. A helyszín egy családi ebéd, vasárnap. Többszörös szülinapi köszöntésekkel, sok-sok vendéggel. Nagyon szeretem ezeket az alkalmakat, és igyekszem mindig valamilyen különlegességgel is szolgálni, az ebédet illetően. Ehhez valami miatt eltántoríthatatlanul ragaszkodom. Pedig pontosan tudom, hogy a családom nagy… Tovább »